Salzburgi Ünnepi Játékok
A Salzburgi Ünnepi Játékok rendezvénysorozata fennállása óta a legmagasabb zenei színvonalat képviseli, nemzetközi hírű közreműködők, a hagyományok és a modern lehetőségek csodálatos kombinációja jellemzi. A világ egyik legrangosabb zenei fesztiválja, amely egyben jelentősen hozzájárult Salzburg hírnevéhez is.
A kezdetek
Az első világháború vége felé született meg az ötlet, hogy Salzburg városában fesztivált kellene alapítani. A karrierjét a Salzburgi Tartományi Színháznál színészként kezdő, időközben híres rendezővé lett Max Reinhardt 1917-ben juttatta el Bécsbe az ötletet írásba foglaló szándéknyilatkozatot; a költő, Hugo von Hofmannsthal pedig 1919-ben konkrét programjavaslattal egészítette ki azt.
A fesztivál születésének napja 1920. augusztus 22., ekkor mutatták be a Dómtéren Hugo von Hofmannsthal „Jedermann” (Mindenki) című moralizáló színdarabját Max Reinhardt rendezésében. 1921-ben ezt a produkciót ismételték meg és szerveztek mellé néhány koncertet, 1922-ben aztán már opera is szerepelt a műsoron. 1926-ban csatlakozott a rendezvényhelyszínekhez a Felsenreitschule (Sziklába vájt lovasiskola), 1925-27 között felépült a Festspielhaus (Fesztiválpalota), így lehetővé vált a program további bővítése. Salzburg hamarosan a kor legjobb rendezőinek, karmestereinek, színészeinek és énekeseinek kedvelt találkozóhelye lett.
A háború és az utána következő évek
Az Anschluss alapvetően megváltoztatta a Salzburgi Ünnepi Játékok profilját. A fesztiválon a korábbi években meghatározó szerepet betöltő művészek közül sokan nem léphettek fel többé. Az alapító, Hugo von Hofmannsthal műveit száműzték a programból és a külföldi nézők is távol maradtak a rendezvényektől. A hatalom propagandája eszközéül használta a várost és a fesztivált. A háború kitörése után a program jelentősen leszűkült. 1945 nyarán aztán újra igazi fesztiválnak örvendhetett a közönség. A helyzet a következő évben, 1946-ban normalizálódott és szilárdult meg: újra megérkeztek a Bécsi Állami Opera társulatának tagjai és a Bécsi Filharmonikusok. 1948-ban új ember került a szervezés középpontjába, neve a mai napig elválaszthatatlanul kötődik a Salzburgi Ünnepi Játékokhoz: ő Herbert von Karajan.
Herbert von Karajan korszaka
Herbert von Karajan 1960. július 26.-án nyitotta meg az újonnan épített Großes Festspielhaust (Nagy Fesztiválpalota) és ezzel együtt egy új korszakot is: a hatalmas nézőtéren immár több mint 2.200 vendég foglalhatott helyet egyszerre. Ezen a színpadon nem a Mozart-repertoár darabjaié lett a főszerep, a gyönyörű, új színházban a 19. század legnépszerűbb operái csendültek fel. Karajan tehát még nemzetközibbé tette a fesztivált, ám utolsó éveiben érezhetően stagnált a fejlődés és 1989-ben bekövetkezett halála után először is ezt a megtorpanást kellett orvosolni.
A nyitás ideje
A Karajan örökébe lépő Gerard Mortier 1990 - 2001 között a nyitás politikáját követte: jóval szélesebb és modernebb műsorstruktúrát alakított ki, kevésbé elcsépelt, gyakran kifejezetten provokatív szemléletmódot vezetett be és újabb, fiatalabb nézői rétegeket is megcélzott. Minden egyes fesztiválhoz választott valamilyen mottót, amely a teljes programban visszatükröződött. Az új produkciók száma évről évre látványosan emelkedett, közben pedig a rendezők új generációja lépett a rivaldafénybe Salzburgban.
Második megújulás
A fesztivál vezetését 2002-ben átvevő Peter Ruzicka öt pillérre építette a salzburgi dramaturgiát: első ízben került sor mind a 22 Mozart-opera ciklusokra bontott előadására, amelyekkel a város legjelentősebb szülötte előtt tisztelgett és eddig nem látott új bemutatókra. Az egykori fesztiválalapító, Richard Strauss művei is hasonló megfontolásból jelentek meg a programban. Ruzicka ismertette meg a nagyérdeműt a náci évek alatt külföldön alkotó, vagy betiltott osztrák zeneszerzők, Korngold, Zemlinsky és Schreke darabjaival; a híres, mindenki által ismerni vélt 19. századi zeneműveket új megvilágításban vitte színre, ezzel is meghirdetve egy „második modern forradalom” korszakát. Nem utolsó sorban pedig szorgalmazta, hogy minél több ősbemutató legyen a fesztiválon. Ruzicka vezetésének négy éve alatt érte el a fesztivál a Karajan utáni időszak legmagasabb bevételét és nézőszámát.
2007 óta Jürgen Flimm a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa.
