Salzburg Residenz

A régi rezidencia Salzburg óvárosának szívében évszázadokon át a főpapok lakóhelyeként és reprezentatív épületként szolgált. Ma a salzburgi rezidencia a DomQuartier körútján keresztül látogatható, és különleges típusú rendezvényhelyszínként működik.

A történelem

1120 körül a mai rezidencia területén először említettek egy püspöki rezidenciát oklevélben. Ez a középkori püspöki székhely többször is bővült, végül Wolf Dietrich érsek lebontotta, hogy olasz mintára új épületnek adjon helyet. Az ezt követő főpüspökök a legjobb építészek és mesterek segítségével folytatták a rezidencia fényűző berendezését, és innen irányították az ország sorsát. Kulturálisan is nagy jelentőséggel bírt az Öreg Rezidencia ebben az időszakban. A reprezentatív helyiségek színházi, koncert és rendezvénytermekként szolgáltak. Így 1614-ben a Carabinierisaalban mutatták be az első operát az Alpok északi részén. Wolfgang Amadeus Mozart hét éves korában adta elő első udvari koncertjét a konferenciateremben, és a lovagteremben néhány korai művét az ő jelenlétében mutatták be.

A főpüspökség 1803-as megszűnése után az Öreg Rezidenciát a Habsburgok használták. A lovagteremben I. Ferenc császár 1816. május 1-jén vette át a salzburgi rendek hűségesküjét, ami Salzburg tartozását Ausztriához jelölte meg. Itt tartózkodása során I. Ferenc József is a rezidenciában lakott salzburgi látogatásain, és 1865-ben itt fogadta a későbbi német császárt, I. Vilmost, és 1867-ben III. Napoleon francia császárt állami látogatás alkalmával.

A rezidencia napjainkban

1974 óta a salzburgi rezidencia a Salzburgi Tartomány birtokában van. A fényűző helyiségek, akárcsak az 1955-ben alapított Rezidencia Galéria, amely a 16-19. századi európai festők gyűjteményét mutatja be, a DomQuartier körúton láthatók. Ezen kívül a rezidenciában elsősorban reprezentatív fogadások, konferenciák és nemzetközi kongresszusok zajlanak. A szőlő néven ismert északi szárny ma a Salzburgi Egyetem jogi karának otthona.